Az irodalomtörténészek egyöntetű méltatása szerint Mikszáth Kálmán egyik legművészibb alkotása A fekete kakas, mégis rejtélyes okokból hangsúlytalan darabja maradt a mikszáthi életműnek. Ezért is lehetséges, hogy csupán most látható először színpadon.
more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Thursday, February 22 2024 7:00PM
A „nagy palóc mesemondó” utánozhatatlan humorával elénk tárt misztikus történet, Kupolyi figuráján keresztül élesen rávilágít, hogy mennyire megdöbbentő is az a hétköznapi életben, ha valaki a templomban hirdetett erkölcsi értékrend szerint élni és cselekedni képes. Őrültség-e önpusztító módon akár teljes magunkat is odaadnunk, ha a másiknak szüksége van rá? Mikszáth az esendő emberi lelket mélyen ismerő játékmester módjára, szenvedélyes szeretettel köti össze hőseit. A helyzeteket pedig úgy alakítja, hogy e mélyben sűrűsödő „szeretet-erő”, a legkülönbözőbb emberi megnyilvánulásokban törhessen, elemi erővel felszínre. Az ősbemutató egyszemélyes bábjátékban fogalmazódik meg, ahol bábos és az általa mozgatott báb lép egymással kapcsolatba. Ebben a színpadi világban szemmel láthatóan is elmosódnak az egyébként láthatatlanul, lélekben összekötött szereplők testi határvonalai. Előadásunkat 90 percben felnőtt és serdülő közönségünknek ajánljuk.
Mikszáth Kálmán így vall 1899-ben, a Pesti Hírlapban misztikus, kísértetes történeteiről:
„Minden embernek van legalább egy kísérteties története, – még nekem is. Csakhogy a falusi embernek szükséges ez; bolond volna, ha leírná és kinyomatná. A hosszú téli estéken falun hasznát veszi, sőt nem is tartanák érdekes embernek, ha sohasem történt vele olyas, ami a csömörre hajló hátakat megborzongatja.
Nekem, fővárosi pogánynak, azonban nincs szükségem rá; én belevethetem a kísérteties történetemet könnyű lélekkel a nagy betűtengerbe. A fővárosban nincsen a kisérteteknek semmi kelletük, sőt kisértetek sincsenek, amit pedig nehéz megmagyarázni, minthogy temető itt is van. Talán az a nyitja, hogy a halottak fekvő helyét oly drágán kell megváltani a városi tanácstól, hogy aztán a halott is jobban megbecsüli és nem mászkál ide s tova éj évadján sem, veszteg marad, kifekszi az árát nyugodtan, mozdulatlanul.”
Bővebb információ az előadóról: https://fabokmancsi.hu/
Díszlet: Mátravölgyi Ákos (Blattner díjas)
Bábok: Palya Gábor
Rendezte és játssza: Fabók Mariann
A szövegkönyvet: Mikszáth novellája nyomán írta Fabók Mariann
Zene: Draskóczy Lídia, Keresztes Nagy Árpád, Danhauser Pál, Simó József
"Néhány kör séta, emlékek és egy óra az életedből. Most azt kérdezed, hogy egy óra az életemből? Az enyémből? Igen! A Tiédből is. Meg akik még ülnek veled egy körben. Ez a farm. A kút. Mersz a mélyére nézni? Egy órát kérek és ha adod, megpróbálok többet visszaadni! Telik..."
A zenés szövegszínház Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.
Limitált férőhelyes részvételi lehetőség a zártkörű főpróbán és a jóérzés, hogy támogattad egy független színházi előadás létrejöttét; a tudat, hogy…
Éneklő, játszó édesanyák, édesapák csoportja, ahová már néhány hónapos kisbabával is lehet érkezni.
A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
